Kis reggel

2009-ben a művésztelep programja volt Philip Otto Runge: A kis Reggel című festményének újraértelmezése. Runge színekről való felfogását érdekesnek tartottam (piros=Jézus, kék=Atya, sárga=Szentlélek) és képem szervező elvévé tettem. Ez időtájt kezdtem a népművészettel foglalkozni és ekkor tanulmányoztam Csók István Tulipános ládája című képét. Runge koncentrált naturalisztikus, szinte már növényhatározóban megjelenő ábrázolásmódhoz hasonlóan festett virágokat, melyeknek a szimbolikája kijelölte számomra az utat az appropriáláshoz (liliom, amarillisz). Én a kövirózsát figyeltem meg olyan részletességgel, mint Runge és nagyító alá vettem a növényt, melynek lencséje a szemem volt. Sorozatot készítettem vászonra, kompozíciós variánsokat festettem, amik előkészítették a nagy képet. Kerestem a figuralitás és az absztrakció közötti utat és a stilizálás által a népművészetre emlékeztető motívumokat igyekeztem létrehozni.